Még régen történt az mikor én átváltoztam. Zavaros egy kicsit pont ezért le ülök az ágyamra, össze szedem a gondolataimat és megpróbálom érthetően elmesélni!
19 éves lehettem mikor találkoztam egy sráccal. Iszonyatosan helyes volt és kedves! El hitette velem, hogy szeret én h@lye meg el is hittem, az már csak bónusz, hogy fülig belezúgtam. Mikor megpillantottam akkor a lepkék felébredtek a gyomromban és mikor a szemébe néztem akkor nem tudtam semmit sem mondani neki. Annyira szerettem/szeretem őt a mai napig csak az volt a baj, hogy későn jöttem rá egy valamire: kihasznált! De ennek ellenére még mindig szeretem...
Egyik éjszaka át mentem hozzá, mert azt mondta, hogy beszélni akar velem! Én természetesen mint "hős szerelmes" át mentem hozzá, de mikor megpillantottam... sikítani akartam, de egy hang sem jött ki a számon... a szája csupa véres volt, a szeme megváltozott, a szemfogai megnőttek... annyira féltem tőle! Menekülni akartam, de ő elkapott és a szemembe nézett.
- Szeretlek!- felelte suttogva majd közelebb húzott magához és megcsókolt. A csók közben egyre jobban a nyakam felé kezdett menni az ajkaival majd egyszer csak megharapott. Éreztem ahogy átszakítja a bőrőmet és ahogy a vér el kezd áramlani a testemben. Fájdalmas, de egyben kellemes érzés is volt... aztán elsötétült minden...
Másnap reggel egy puha ágyban ébredtem rettenetes fejfájással.
- Mi történt?- kérdeztem fel ülve az ágyon mikor megpillantottam azt a fiút akit szerettem.
Ő el mesélt mindent majd adott egy tasak vért. A hallottak után nem voltam abban biztos, hogy át akarok-e változni viszont meghalni sem akartam. Szóval így változtam én át vámpírrá!
Teltek az idők és a szerelmem csak úgy eltűnt. Semmi életjelet nem adott magáról csak eltűnt. Évekig kerestem őt mind hiába. feladtam! Már nem tudtam mit csinálni, fájt, hogy elveszítettem, de most, hogy átváltoztam könnyebben tudtam el viselni a hiányát, az űrt amit maga mögött hagyott!
Sok férfi használt ki az évszázadok során és mostanra megtanultam, hogy hogyan álljak bosszút: ugyan azt csinálom amit ők csináltak velem! Elértem, hogy belém szeressenek majd ki használtam őket, néha-néha szárazra csapoltam őket, néha pedig életben hagytam őket és hagytam szenvedni őket. Nem éreztem megbánást. Egyszerűen az idő ilyenné tett.
És most ide érkeztem Londonba-ba, hogy felforgassam eme kisváros életét!