Az oldalon található kinézet nem jött volna létre, a deviantart és a Vulnera Samento nélkül. Utóbbitól a színvilágot kölcsönöztük, valamint a fejléc hátterén levő kis barnás patternt. A lapon található leírások mind Spencer tollából származnak, tehát kérlek titeket ne másoljátok le kérdezés nélkül. A kódokat szintén Spencer gyártotta, ha valamelyik megtetszett nyugodtan kérd el. Az oldal ötlete megint csak az imént említett hölgyemény fejéből pattant ki, ha máshol is létezik már ilyen szerepjátékos fórum az csupán véletlen egybeesés.
Sosem tartoztam a világ legnagyobb jó kislányai közé. Nem vagyok híres a kedvességemről, de azért nehogy egy olyan kép alakuljon ki rólam, hogy egy házsártos gonosz nőszemély vagyok. Tény és való..de tudok szólni, ha beakarok elég keményen, és nem mindig vagyok a legönzetlenebb, de azért van jó oldalam is. Hatalmas igazságérzetem van, ha úgy látom valakit ok nélkül bántanak, nem vagyok rest védőangyalt játszani. Ezen kívül néha vannak egész meglepetésként megélhető pillanataim. Van, hogy magam mögött hagyom akaratom és hajlandó vagyok fejet hajtani mások előtt. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy behódolok bárkinek. De néha el kell fogadnom amit mások mondanak még ha nehéz is. Roppant makacs, és büszke boszorkány vagyok. Hatalmas vehemenciával állok ki magamért és álláspontom igazáért. Viszont mint mindenki néha én is a butaság mellett érvelek és kész vagyok akár órák hosszat civakodni. Néha álom világban élek és nem felnőtt fejjel nézem a dolgokat. Ha ilyen megesik velem a vita végén nehezen, de beismerem ha tévedtem. Úgy érzem kicsit többre sikeredett a negatív tulajdonság felsorolása mint a pozitív, így el kell gondolkodnom, hogy mit említhetek meg plusszosként. Ohh! Megvan! Roppant szorgalmas és kíváncsi lány vagyok. Folyton keresem az újat és mindenben a fejlődést látom. Nem szeretnék olyan boszorkánnyá válni aki úgy hagyja itt az iskolát, hogy nem tett le semmit az asztalra. Erős akarok lenni, a tömegből kiakarok tűnni. Ambiciózussal bőven megvagyok áldva, mindig ott lebeg szemem előtt, hogy milyenné akarok válni. Ha valaki ebben megakar gátolni akkor ugyan piszkos módszerhez nem nyúlok, de hajlandó vagyok átgázolni az illetőn. És hogyan? Tudom, hogy jó vagyok. Nem mondom, hogy mindenkinél, de zsigereimben érzem, hogy tombol az erő bennem. Néha azonban azokat megbántom akiket szeretek. Mindig magamra gondolok, de a végén észbe kapok. Nem akarok semmiről és senkiről lemondani, valahogy még is sokszor rossz döntést hozok. Utálok dönteni! Gyakran meggondolatlanul cselekszem ezért. A legrosszabb, hogy akik fontosak nekem azokat bántom. Van bennem egy fajta kényszer, igen talán ez a legmegfelelőbb szó rá...ez az érzés folyton piszkálásra invitál. Folyton valami rosszon töröm a fejem és rosszul cselekszem. Nem tudom megérteni, hogy tud bárki is szeretni. Talán magam vagyok és nem szeretnek, lányokból ellenszenvet, fiúkból tetszést váltok ki. Szemeim rémisztően kékek, jeges pillantásom már-már ördögi. Ajkaim teltek, nem sokszor gördül szélük mosolyra. Bőröm akár a tej úgy fehérlik, mintha állandóan sápadt lennék. Hajam pedig hosszú, éjfekete színű. Néha úgy érzem holló vagyok nem pedig ember. Sötét színbe burkolózom és nem éppen vidámságot hordozok nem létező szárnyaim közt. De talán ez a nem mindennapi külső fantáziát mozgathat egyesekben, de ezzel én sokra nem megyek. Jól leplezem, de szívem már rég óta dobog valakiért.
Gyakran teszünk úgy mintha erősek lennénk, s irányítani tudnánk az életünket. De valójában nem. Túl erős a ránk nehezedő teher és nehéz megbirkózni vele. Hatalmas sziklákat cipelek és nem akarnak legördülni vállamról. Nem csak én érzek így, nem csak én vagyok egyedül. Nem könnyű különlegesnek lenni. Nem könnyű elfogadni, hogy többre vagyok hivatott mint sem, hogy jogász vagy bármi más sztár állásom legyen. Az ereimben boszorkány vér folyik, ha akarnám se tudnám megtagadni mivoltom. Szüleim titokban akarták tartani, de nem számoltak a tudatlanság következményével. Nem tudtam mi történik velem, azt hittem őrült vagyok. Féltek tőlem és nem értették mi zajlik körülöttem, ahogy én sem. Sírva szaladtam haza. Magyarázatokat követeltem, ideges voltam és borzasztóan kíváncsi. Miértekre akartam választ kapni, de nem kaptam. Helyette egy könyvet nyomtak kezembe. Régies borítású, dohos illatú vastag kötet. Már a borítása megbabonázott a tartalma pedig megigézett. Varázs igék, nehezebbnél nehezebbek lapultak a sorok között. Képek gyógynövényekről és történetek boszorkákról. Magamtól kellett rá jönnöm, hogy én sem vagyok különb. Nehéz volt elfogadni a tényt. A családom támogatására volt szükségem, s ehelyett mit kaptam? Egy könyvet, mely bár sok kérdésemre választ adott még sem tudtam meg mindent. Nem igazán tudtam hogyan is történik ez bárkivel is. Hogyan is öröklődik stb.. Londonba utaztam meglátogatni nagymamám. Anyáék nem tudták megakadályozni e tervem, mert mire felébredtek már úton voltam. Sokat utaztam, Franciaország és Anglia nem egymás mellett „laknak”. Nagyi amennyire meglepetten fogadott oly annyira örült. Nem sokszor látogattuk meg, pedig én rengetegszer siránkoztam, hogy jöjjünk. Elmeséltem őszintén neki mi történik velem és, hogy mit kaptam a kezembe. Csak remélni tudtam, hogy segíthet nekem és nem néz bolondnak. Láttam szemeibe gyöngyöződni a könny-t. Fogalmam sem volt róla miért kezd sírni. Szívem össze szorult. Talán nem kellett volna ide jönnöm. Ilyen fiatalon, egyedül - még csak 15. életévem cipelőjében jártam. A telefon csörren, lassan emeltem a kagylót fülemhez. Apa ziháló hangja süketítette hallójáratom. Kicsit megnyugodott mikor hallotta hangom és, hogy épségben megérkeztem édesanyjához. Ősz hajú hölgyre pillantottam kinek tekintete mindig is tisztaságról és szeretettől csillogott. Arcán a ráncok nem arról árulkodtak, hogy milyen idős, hanem arról, hogy milyen tapasztalt. A leggyönyörűbb embert láttam benne és fájt látni, hogy szótlanul, meggörnyedve csak sír. Miután letettem a kagylót vissza mentem hozzá és átöleltem. Nem volt erőm vigasztalni, vagy rákérdezni miért érzékenyült el, de szerencsére magától is elmondta. Büszke volt rám és tiszteletet érzett. Megfogta apró tenyerem és elmesélte családunk történetét. Szavait ittam, akárcsak a finom kakaót amit később készített nekem. Mindig is csodáltam amilyen mesésen szórja a szavakat, olyan költői volt de még sem ködös. Értettem mondandóját, nem kellett azon gondolkoznom, hogy mit is akart azzal kifejezni. A megválaszolatlan kérdéseimre kielégítő választ kaptam, sőt! Több mindenre fény derült. Azt is elmondta az olyanoknak mint én van iskola fen tartva. Egyből felcsillant a szemem és még többet akartam tudni. A következő napokat Londonban töltöttem míg anyuék oda nem utaztak. Haza akartak vinni, de én erősködtem, hogy nem megyek vissza Lyon-ba. Az a gimnázium ahova küldeni akartak nem nekem való. Nagyi elbeszélgetett a szüleimmel, próbálta meggyőzni őket, hogy ha elakarják fojtani azt ami és aki vagyok attól még nem lehet kitörölni. A vendégszoba ajtaját résnyire nyitottam és kikukucskáltam rajta. Hatalmas vita volt. Jobban féltem mint a tudattól, hogy boszorkány vagyok. Ijesztő volt ahogy anya kikelt magából. Mindenért a mamát hibáztatta. Nem akartam elhinni, hogy egy titok mivé formálhat egy békés családot. De ez már nem az én gondom volt, többé már nem irányíthattak. Nekem nem egyszerű sorsom van. Különleges vagyok és a legjobb akarok lenni. Nem érhetem be annyival amit kézhez ad az élet, több kell. És csak akkor szerezhetem meg amit akarok, hogyha abba az iskolába fogok járni. Pontosan tudtam, hogy ez a helyes út és bármit tehettek apáék én már döntöttem. Nyári szünet után Londonban folytattam a tanulmányaim.
kor:17; szül. hely/idő:Lyon,1996,július.22; becenév:Hel; családi állapot:szingli; csoport:boszorkány; play by:Taylor Warren;
Démonnak születtem, de nem kell azzá válnom.
Heloise Dubled
Victorian Angels RPG
◊ you said it : 37 ◊ your raise date : 2013. Jul. 26. Age : 28
Tárgy: Re: Heloise Joy Dubled 26.07.13 6:53
Elfogadva! Oké! Első sorban: nem nagyon van önbizalmad Bízz abban, hogy jó történetet írtál meg! Mert jó történetet írtál meg De rá is térek a megjegyzésekre amit a lapoddal kapcsolatban észleltem! Az írásod nagyon tetszett - csak úgy, mint Klausé - Imádtam magát a történetet és az is tetszett, hogy át utaztál Angliába csak azért, hogy fényt deríts egy titokra. Nekem tényleg nagyon tetszett a karakterlapod, de egy valamit jegyezz meg: legyen több önbizalmad!!! Mást nem is nagyon tudok mondani csak annyit, hogy nyomás le foglalni a cuki kis pofidat és irány a játéktér xoxo: Ash
Ashley Lawson
Victorian Angels RPG
◊ you said it : 53 ◊ your raise date : 2013. Jul. 25. ◊ i belong here : ~London ;; VA~