kathleen and aaron

Tudom, hogy nem úsztam meg a dolgokat azzal, hogy kimagyaráztam Isaac Newton-nal. Hiszen szerintem az arckifejezésem mindent elárult. Ez van.. Néha nem tudom a béka feneke alá rejteni a dolgokat. Ez általában akkor fordul elő velem, mikor iszonyatosan szükségem lenne arra, hogy az ég világon senki ne jöjjön rá. De ez az én formám. Nem titkolhatom a múltam örökké és valószínűleg idővel majd rá is fog jönni, de nem most.. Nem akarom, hogy ezzel ijesszem el magamtól.
Először is korrepetálnom kell őt fizikából. Aközben pedig közelebb is kerülhetnénk egymáshoz. Már, ha ő is benne van, hiszen nem erőszakolhatom rá magam. De azt hiszem miután segítettem neki a fizikában már nem is kell ráerőszakolnom magam. Hiszen, majd ő lesz az, aki azt akarja, hogy többet legyek vele.. Mert valahogy meg akarja hálálni, amit érte tettem. Hiszen, ha én leszek az, aki segít neki abban, hogy ne bukjon meg és a tanár se piszkálja, akkor azt hiszem roppantul hálás lesz nekem.
Legalábbis ez lenne a logikus aztán ki tudja, hogyan reagál mindenre. Nem ismerem még egyenlőre.. De szépen lassan kell haladnunk.. Vagyis nem szabad megrohamoznom a baromságaimmal. Először szépen lassan érjük el a barátság szintjén. Aztán pedig következhet a barátság extrákkal, majd pedig még eggyel feljebb a kapcsolat.. Nem lesz ez egyszerű ezt már most érzem.. Ami velem történik az soha nem egyszerű. Túl unalmas lenne, ha minden úgy menne, ahogy eltervezem és akár csak fele annyira lenne könnyű. Nem.. Nekem mindent meg kel nehezíteni.
– Szóval már ellenségeket is sikerült szerezned a fizikában? – Kérdeztem kuncogva. Természetesen úgy viselkedtem, mintha az előbb nem vágtam volna olyan savanyú képet és nem rémültem volna halálra attól, hogy kimondtam Isaac nevét.. Valószínűleg töpreng azon, hogy miért néztem úgy, ahogy amikor egyszerűen csak Isaac Newton-ról volt szó.
– Mit szólnál ahhoz, ha felhúználak egy olyan szintre, amivel elérnéd azt, hogy a tanárodnak leessen az álla tőled és utána többet már nem piszkálna? Természetesen ez kemény munkát jelent és kitartást. Szóval.. Igazából csak rajtad múlik, hogy szeretnéd-e. Mert, ha igen igazi kis rabszolgahajcsár tudok ám lenni. – Mondtam immáron vigyorogva. Ha kell kalapáccsal verem a fejébe a tudást.. Azért szerintem ő is örülne annak, ha hatalmas döbbenet ülne ki a tanár arcára.. Bár, ha a dolgozata jól sikerülne valószínűleg számítani kellene utána egy szóbeli feleletre. Hiszen le akarja, majd tesztelni a tudását, hogy tényleg ennyit tud vagy valahogy megoldotta és puskázott.

Kate & Aaron

Habár még mindig van bennem kicsi ellenérzés aszerint, hogy így mutatkozzak be neki. Azért ha jobban belegondolok nem is lesz az olyan rossz. Egyáltalán nem látszik az rajta, hogy eszerint ítélne meg vagy épp ítélne el miatta. Hisz nincs olyan "ember", akinek kivétel nélkül minden tantárgy tökéletesen megy. Na jó talán egy... Dominic, bár lövésem sincs, hogy csinálja. Amióta már mi is bekerültünk az életébe sokkal több időt tölt farkaskodással, mintsem a könyvek bújásával. Ő mégis kivétel nélkül minden dogáját jelesre írja. Persze már kérdeztem rá, hogy hogy a frászba csinálja, de különösebb választ nem kaptam, csak annyit, hogy megtanulta. Bár ezek szerint akkor nekünk teljesen más fogalmunk van a tanulásról. Ami neki egy-két órába telik, az fölött én egész délután görnyedek. De hát ez van, ő a tanulásban nagyon jó, valamint az önuralomban is ő a legjobb. Ami azért érthető is, hiszen sok évig tűrte, hogy szekálták a suliba és egyszer nem tört ki magából. Nem tudom, hogy hány olyan farkas van, akit ha zaklatnak nem vág vissza. De ő valami miatt képes lenyugtatni magát és inkább továbblépni. Nem tudom mi lehet az oka, talán a múltjában lehet valami, de arról sosem beszél. Már Aidan sokszor kérdezett rá és én is, de olyankor csak szótlanul elviharzott. Ezzel is mutatva, hogy nem akar még csak gondolni sem rá, szóval nem is firtattuk tovább. Bár amúgy, ahogy ő, én és a többiek sem szívesen beszélnek az ide kerülés előtti időikről. Ugyanis mindannyiunknak van valami sötét dolog benne, amit jobban szeretnénk inkább elfelejteni.
Mind a négyünket Nic húzott ki abból az időkből és tett minket egy falkává. De ami tetszett, hogy azt sem csak úgy, hogy mostantól egy falka vagyunk és kész. Igazából mind addig nem is tudtam, hogy Aidannek és Dominic-nak közük van Nichez, míg meg nem ismertem őket. Szóval hagyta, hogy saját magunk válasszuk ki egymást és ne csak a falka miatt, kényszerből. Ez szerintem egy nagyon jó ötlet volt a részéről, bár nem tudom honnan tudhatta, hogy egyáltalán így lesz. Mindegy, végül is ez nem számít, csak az, hogy ezzel szerintem még összetartóbbak lettünk. Hiszen nem csak azért vagyunk együtt mer egy falkába tartozunk, hanem mert szinte már testvérekként tekintünk egymásra. Ruby egy kicsivel később csatlakozott, ami miatt őt nem véletlenszerűen ismertem meg. Viszont ez egyáltalán nem jelentett problémát, ő már az elején olyan volt számomra mintha évek óta ismerném. Véleményem szerint egy kedves lány, akivel jókat el lehet dumálni és elég dögös is. Viszont nem épp nehéz kihozni sodrából, egyszer olyan is volt, hogy mi épp nem voltuk az ebédlőben csak ő és Dom. Hát ugye Dom tudjuk milyen, nem igazán szól vissza ha valaki megjegyzést tesz rá. Ruby viszont kissé vad és védelmező természete miatt, nem csak visszaszólt, de jól el is verte az egyik gúnyolódó srácot. Ami azért vicces volt, ugyanis arra fickóra már mi is régóta fentük fogunkat, de mindet valószínűleg ki is csaptak volna miatta. De amióta Ruby elverte, már mindenki őt szekálja azzal, hogy ennyire péppé verte egy lány. Szóval bár lehet nem volt túl szép, de megérdemelte a görény.
- Valahogy úgy. - válaszoltam a lánynak szintén kissé felnevetve, azon, hogy Newton az én ellenségem a fizikában, de hát az igazat megvallva ő csak az egyik. Sok van még, akik feltalálását, irományát, nem éppen szívlelem. Majd felhozta azt, hogy mi lenne ha tényleg, igazán jó dolgozatot írnák, amit még a tanár is döbbent tekintettel nézne át. Eleve szerintem ez lehetetlen és ha még össze is jönne, tuti azt hinné, hogy csaltam. Amire vagy egyből egyest ír, vagy pedig feleltetni fog, bár ha tudom mindenképp bizonyítanám.
- Hát erősen kétlem, hogy össze jönne az az én fejemmel. De azért köszi, megelégszek én egy erős és biztos kettessel is. Bár a rabszolgahajcsár ötlet tetszik. - mondtam neki mosolyogva, a végét már elnevetve. Nem hinném, hogy pár óra alatt belőlem fizika zsenit lehetne faragni. Meg amúgy is, igazából nem is akarok az lenni, megelégszek én azzal, ha meg lesz elégséges és vele tölthetem azt a pár órát.
 

kathleen and aaron

Olyan furcsa, hogy ő neki sejtelme sincsen arról, hogy milyen érzések kavarognak bennem iránta. Bár nem is igazán iránta, hiszen Isaac az, akibe szerelmes vagyok még mindig. És ő.. Ő egyszerűen pótolhatatlan. De tudom jól, hogy nem szerethetek örökké egy szellemet.. Hiszen már esélyt sem látok arra, hogy újra láthassam.. Hogy újra megcsókolhassam.. Mondjuk, ha lenne esély arra, hogy újra lássam nem hiszem, hogy ő akkora örömmel fogadna engem. Hiszen megöltem a szüleit és szörnyetegnek hívott.. De végül is teljesen jogosan. Mert az voltam. Viszont ők is azok voltak velem.. Ahogyan bántak velem nem igaz, hogy nem volt képes megérteni, hogy megérdemelték amit kaptak. Jó a szülei és valószínűleg szereti is őket, de akkor is. Annyi fájdalmat okoztak nekem, hogy az volt a legkevesebb, hogy kín halált haltak. Jó érzéssel töltött el a csontjaik tördelése és a vérük.. Szinte mámorító volt. De talán azért, mert bosszúból cselekedtem.  
Nagyon jól tudom, hogy a múltam ezen része nem marad örökké elrejtve, hiszen azért szép álom is lenne. Mert vagy el fogom szólni magam úgy, mint az előbb vagy ő maga jön rá valahogyan.. Bár erre nem sok esélyt látok. Mondjuk azon sem csodálkoznék, ha az előbbi elszólásom miatt kutatni kezdene.. Nem kellett volna annyira lesápadnom, amikor ilyen könnyen el tudtam terelni a dolgot.. Isaac Newton. Már több szempontból is hálás lehetek neki azért, hogy élt. Mondjuk talán a szüleinek kellene hálát adnom amiért ezt a nevet adták neki. De mindegy is. A lényeg, hogy ez a neve és most kis híján megmentett a pofára eséstől. Habár tudom ez még nem elég ahhoz, hogy teljesen elsimítsam a dolgokat.. De ezt idővel valahogy megoldom.
Mondjuk igazából annak is örülök, hogy megy nekem a fizika.. Mert ha imitálnom kellene, hogy értek mindent és el is tudom magyarázni, akkor elég könnyen át láthatna a szitán és akkor volt-nincs semmi. Megy.. Csak éppenséggel akkor jobban rá kell gyúrnom arra az anyagra, hogy lenyűgözhessem. Bár ha bukásra áll akkor nem lesz olyan nehéz lenyűgözni. Hiszen szinte számára érthetetlen, hogyan lehet megérteni a fizikát. Legalábbis ezt sikerült leszűrnöm a dologból.. Szóval minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy jó jegyet kapjon arra a témazáróra. Az már csak egy külön bónusz, hogy eközben vele lehetek.  
Mondjuk biztos vagyok benne, hogy van valami nő az életében.. Hiszen nagyon is jól néz ki, amiből az adódik, hogyha ő nem is udvarol valakinek, de valaki biztos megkörnyékezte már. De az egyszer biztos, hogy ellenem nem lesz esélye. Esélyt sem adok arra, hogy bárki akár csak a közelébe is kerülhessen. Ragaszkodó típus vagyok.. Kicsit talán túlságosan is, de így kell engem elfogadni azt hiszem. Ha valamit elhatározok az úgy lesz és mindenre képes vagyok. Az sem érdekel, ha meg kell ölnöm valakit. Eddig sem volt különösebb bűntudatom az ilyesmik után és nem is most fogom ezt az egészet elkezdeni.. Szóval… Mindent meg lehet oldani.
– És feltudnál sorolni még pár ellenséget a fizikából? – Kérdeztem halvány mosollyal az arcomon. Hiszen, ha már fel tud sorolni Newton-on kívül még pár nevet az már haladás. Azt jelentené, hogy nincs minden elveszve és megvan az esély arra, hogy tényleg ötöst faragjunk a dolgozatából. Márpedig ha velem fog tanulni az a legkevesebb, hogy eléri az ötös határát. Én általában a száz százalékra törekszem, de azért vele ez egy nagyon merész lépcső lenne.. Maradjunk a négyes-ötösnél, mint cél.
– Ne legyél ennyire negatív. Csak mond magadnak, hogy meg tudod csinálni és úgy lesz hidd el. Na, meg persze én elég szigorú tudok lenni, ha úgy van.. – Mondtam nevetve, hiszen szerintem ő sem gondolná azt, hogy én egy amolyan szigorú tanár néni lennék. Diák vagyok csak úgy, mint ő. Csak kitartásomnak köszönhetően mindig elérem a kitűzött célt és ebből a kitartásból szeretnék egy picit ajándékozni neki is.