A szél hangosan süvít, ami miatt nehéz tájékozódnom. Összeszorítom a szemeimet, hogy élesebben lássak ha már a hallásomra ezúttal nem hagyatkozhatom. De nem látok senkit, pedig biztosra vettem volna, hogy az előbb még követett valaki. Valaki, aki legszívesebben a koporsóban látna, aki amióta megismert a biztos halált választaná számomra. De miért tenné ezt? Hiszen még egy normális szót nem váltottunk egymással. Tudom miért csinálja. Én vámpír vagyok, Ő pedig vérfarkas, a két faj a történelem során mindig a másik ellensége volt. Valószínűleg ez a problémája.
Én más vagyok, mint a többi magamfajta vámpír, hiszen én nem tolerálom ezt az egészet, nem szeretem a harcot a két faj között, jobb szeretném ha béke lenne, mert nem jó a mostani helyzet. Rosszabb, mint az a fránya politika! De ez csak az én egyedüli véleményem, ami senkit sem érdekel. A családom már több, mint száz éve halott, így nem nagyon tudja senki sem a pártomat fogni.
A szél csendesedik, a hallásom megtisztul, a szemeim elveszítik szűkségüket és újra minden visszakerül a normális kerékvágásba. Vagyis majdnem minden. Egy árnyékot pillantok meg aztán pedig halk szuszogásra leszek figyelmes. Olyan halkra, melyet emberi füllel nem hallani, de én nem vagyok ember már 18 éves korom óta.
A sötét árnyék egyre csak közeledik, előbújik a rejtekéből és megpillanthatom azt a valakit, akire gyanakodtam. Szúrós tekintettel méreget, mire hátrálok egy lépést.
- Miért csinálod ezt? – kérdezem halkan, hogy nehogy bárki meghalljon, amit erősen kétlek egy kopár, elhagyatott erdő közepén. Már az állatok is réges- régen elhagyták ezt a területet az élelemhiány miatt. Ha jól emlékszem az 1800- as évek végén láttam itt utoljára egy őzet, aki menekült előlem, de elkaptam Őt. Minden apró csepp vért kiszívtam a testéből, nem maradt belőle semmi egy összeaszódott testen kívül. Minden áldozatomra emlékszem akár ember, akár állat volt az illető. Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy lehúzom a gyűrűmet, mely védelmet ad a biztos halál elől, de sosem tudtam megtenni, mert ki kell derítenem valamit. Mit tettem Gwendolyn ellen, ami miatt ennyire fúj rám?
Gwendolyn gyakorlottan meghúzza a vállát. Várhattam volna, hiszen sosem ad nekem választ, a hangját is alig hallottam még.
Hangosan üvölt és leveti az emberi alakját, farkassá változik, nem átlagos farkassá, hanem vérfarkassá és üldözőbe vesz..